2021 nyarán megjelent a második könyvem, a Héjnélküli. Öröm ez, boldogság. Érkeznek a pozitív visszajelzések, hogy erős történet született, és érkeznek a kérdések, hogy mit gondolok a világról. Az írás boldogító platform. Ha a világot önmagában nézem, összeszorul a szívem, borúsak a gondolataim, kevés fogodzó akad, amelybe kapaszkodva azt mondhatom, hogy minden szép és jó. De amikor a a világról alkotott véleményemet sztorik mögé rejtem, amikor a történeteim szereplői megelevenednek, amikor hősei,  az igazságaikért harcolnak, és győznek vagy elbuknak, akkor sokkal könnyebb a dolgom. A szereplőimet belső tűz és hit hajtja, és képesek változtatni a világukon. Ugyanez a tűz hajt engem is, harcaim és a küzdelmem sokszor reménytelennek tűnnek, de az írás erőssé tesz. Segít hinni akkor is, amikor kevés remény marad. Sok történetet fogok papírra vetni. Soha többé nem keseríthet el, amit a világban látok. Amikor írok, biztosan érzem, hogy mindenen változtathatok. Alkotok. Teremtek. Létezem.